ESPON 2020 közép-európai konferencia Budapesten - Integrált Területfejlesztés a V4+2 országokban: új kihívások, új ötletek, új válaszok

Budapest, 2018. március 7. - A V4+2 országok (Csehország, Lengyelország, Magyarország, Szlovákia, Bulgária és Románia) számos közös kihívással szembesülnek az integrált területfejlesztést támogató szakpolitikák tervezése és megvalósítása kapcsán. Az ESPON és más területi kutatások szerint ezeket az országokat egymáshoz hasonló társadalmi-gazdasági összefüggések jellemzik, így közös kihívásaikra összehangoltan, hasonló válaszokkal érdemes reagálniuk. A 2018. március 7-én, Budapesten tartott közép-európai ESPON konferencia ennek szellemében került megrendezésre az – azóta már Pénzügyminisztériumként működő – Nemzetgazdasági Minisztérium Pénztártermében.

A konferenciát Turóczy László, a helyszínt adó minisztérium helyettes államtitkára nyitotta meg, majd az ESPON EGTC igazgatója, Ilona Raugze köszöntötte a résztvevőket. Ezt követően Magyarországról és a V4+2 országok területfejlesztési együttműködéséről hangzott el nyitó előadás, amelyet az első panelbeszélgetésben a V4+2 országokat képviselő szakértők prezentációi tettek teljessé. A konferencia szakmai közönsége megtudhatta többek között, hogy Magyarországon és a V4+2 országokban különösen nagy térszerkezeti problémát jelent a főváros és a periférikus, illetve vidéki térségek közötti viszonyok alakulása, különös tekintettel a munkaerőpiaci feszültségeket okozó gazdasági és társadalmi egyenlőtlenségekre. Bulgária esetében a közelmúltban lezajlott közigazgatási reform és az „új tervezési kultúra” elterjedése volt az egyik központi kérdés. Ez utóbbi magában foglalja a jobb kommunikációt és a stakeholderek hatékonyabb bevonásának ügyét is. Csehország rámutatott a nagyszámú kistelepülési önkormányzat koordinálásával kapcsolatos kihívásokra, valamint az integrált területi beruházások (ITI) fenntarthatóságának ösztönzésére, amelyet a területi együttműködésben elért pozitív eredmények alapoznak meg. Lengyelország kiemelte az ágazati stratégiák számának jelentős csökkentését, amellyel párhuzamosan törekednek arra, hogy azok továbbra is érzékenyek maradjanak a területi problémákra. Elhangzott még, hogy a regionális és helyi szintű hosszú távú társadalmi-gazdasági tervezés, valamint területrendezés Lengyelországban is számos nehézséggel néz szembe. Románia az ágazatközi együttműködés kihívásaira hívta fel a figyelmet, amelyek az eltérő perspektívák és a koordináció hiánya miatt jelentkeznek. A panelbeszélgetés mintegy konklúziójaként megállapítható, hogy a V4+2 országok számára a közös kihívásokat a makrotérségben és Európában is erős fejlesztési pólusok, illetve tengelykapcsolatok hiánya, a népességcsökkenéssel összefüggő demográfiai problémák és az „új tervezési kultúrát” szolgáló koordináció gyengesége jelentik. Az integrált szemlélettel szemben ható „szektorizmus” helyett plurálisabb megközelítésre van szükség, ami az érintett országok kiemelt közös érdeke.

A program következő részében ismertették a V4+2 országok integrált területfejlesztési kihívásaihoz kapcsolódó ESPON kutatások eredményeit. A PROFECY, az ACTAREA, a ReSSI és az EU Territorial Review projektek részéről meghívott szakértők megosztották azokat az üzeneteket is, amelyek segítséget nyújtanak a döntéshozóknak a területi és szakpolitikai kihívások kezelésére. Ezek közül a legfontosabbak:

• a nemzeti, regionális és helyi szintű tervezési gyakorlatok átgondolására van szükség, hogy a területi szereplők megbirkózzanak koordinációs kihívásaikkal és a globalizációs tendenciákkal;

• fel kell ismerni az ágazati szakpolitikák „siló mentalitását”, amely helyett egy erőteljesebb holisztikus megközelítés elfogadása szükséges;

• a területi fejlesztési stratégiák végrehajtásának megfelelő szintjét jelentő funkcionális területek azonosítása és bevonása indokolt;

• a következő programozási időszakban javítani kell az integrált fejlesztéseket biztosító területi eszközök, különösen az ITI alkalmazásának, valamint a nagyvárosi területek számára biztosított források felhasználásának hatékonyságát;

• a belső perifériák kialakulásához vezető folyamatspirált le kell bontani;

• fontos a közszolgáltatások közös nyújtására irányuló területi együttműködések erősítése, valamint a területi határokat lebontó, ágazatok és érdekcsoportok között hidat teremtő „laza” együttműködések feltételeinek javítása.

A konferencia rámutatott az integrált területfejlesztés sikeres megközelítésére és jövőképére. Elhangzott, hogy az ITI eszközzel pl. történelmi perspektívában „800 évnyi versenyt” sikerült leküzdeni (pl. Csehországban), ugyanakkor a „nagyvárosi” ITI támogatását fokozni kell a következő programozási időszakban (pl. Bulgária). Az ESPON projektek alapján összhangba kell hozni a területi stratégiák tervezését a végrehajtással és az eszközök kiválasztásával a funkcionális területek hatékony kiszolgálása érdekében. A tervezési rendszer javításánál pedig a beruházások egyre gyorsabb áramlását kell figyelembe venni. A konferencián elhangzott, hogy az integrált területfejlesztés jövője négy fő alapelvre épül:

(1) Területi integráció – Olyan stratégiákat és irányítási modelleket kell kidolgozni, amelyek figyelembe veszik a kölcsönös területi függőségeket.

(2) Ágazatközi integráció – Egyedi fejlesztési stratégiák kellenek az „adott témával kapcsolatos” stratégiák sokasága helyett a különböző érdekek összeegyeztetése és a holisztikus szemlélet érvényesítése érdekében.

(3) Partnerségek – A választott és közigazgatásban dolgozó tisztviselők, a nem kormányzati szervezetek, a közösségi csoportok és egyesületek, valamint a magánszektor résztvevői közötti párbeszéd elősegítése szükséges.

(4) Pénzügyi integráció – A finanszírozó szervek közötti szinergiák megerősítése is nélkülözhetetlen.

A konferenciát záró második panelbeszélgetésben az Európai Bizottság, valamint az uniós és transznacionális finanszírozási eszközöket nyújtó szervezetek – az EU kutatási keretprogramja (Horizont 2020), az Európai Beruházási Bank (EBB), az INTERREG Central Europe és Duna transznacionális együttműködési programok, valamint az EU Duna Régió Stratégia – képviselői reagáltak az integrált területalapú fejlesztések támogatásával és az általuk nyújtott források felhasználása közötti szinergiákkal kapcsolatos kérdésekre. Az Európai Bizottság képviselője a területi fejlesztési stratégiák szerepét emelte ki, amelyek a pénzügyi eszközök integrálásának stratégiai keretét adják. A többi résztvevő is egyetértett azzal, hogy területi – jelen esetben V4+2 – szinten több koordinációra van szükség, ami szintén nagyobb együttműködést igényel a finanszírozó szervek között. Az EU Duna Régió Stratégia, mint a közép-európai térséget lefedő makrostratégia kulcsszerepet játszhat ebben. A Horizont 2020 program részéről különösen fontos az intelligens szakosodási (S3) stratégiák érvényesítése a területi hatás „maximalizálása” érdekében, ami a keretprogramok és az irányító hatóságok közötti hatékony és strukturált párbeszéd keretében történhet meg. Az EBB kiemelte az EU kohéziós politikája iránti elkötelezettségét, ugyanakkor az általuk biztosított finanszírozási mechanizmusok erősebb bevonására van szükség nemzeti szinten és az egyes régiókban.

A konferencia összegzéseként elmondható, hogy a bemutatott ESPON projekteredmények és szakértői hozzászólások a következő alapelvekre, szempontokra hívják fel a V4+2 országcsoport szakpolitika-alkotóinak és területi szereplőinek figyelmét:

• a stratégiaalkotás és irányítás során a területi fókusz erősítésére kell törekedni;

• a makroregionális kompetenciákat és a V4+2 szint relevanciáját erősíteni kell a különböző döntéshozatali folyamatok során;

• a végrehajtás felgyorsítása és monitoringjának javítása a stratégiák rugalmas kiigazítása és finomhangolása érdekében;

• az együttműködés fokozása érdekében erős hálózatok kiépítésére van szükség a régiók között országhatárokon belül és azokon túlnyúlóan is.

Angol nyelvű információk és előadás anyagok az ESPON oldalán: https://www.espon.eu/budapest

Documents

181402_ESPON conference Budapest Agenda for pack version 2 FINAL.docx

Messages of the day - Budapest (003).pptx